English 
57 év a síneken, avagy a vasutas magazin története
Nemrégiben egy nagyon szép megbízást kaptunk a Vasutasok Szakszervezetétől.
Ránk bízták folyóiratuk 1950–2007 között megjelent lapszámainak digitalizálását, melyet idekattintva nézhetsz meg.
Az évtizedek alatt többször nevet változtató kiadvány számai nagyméretű, keményfedeles könyvekbe voltak lefűzve évfolyamok szerint.
Szakmailag és történelmileg is egy rendkívül izgalmas kihívás volt ezeket a patinás újságokat digitalizálni.
Elképesztő látni évadról évadra az adott kor politikai és történelmi hatásait egy olyan állami óriásvállalatra, mint a Magyar Államvasutak.
Betekinthettünk a kitűzött tervek eléréséért tett erőfeszítésekbe, évértékelőkbe. Olvashatunk sikertörténeteket és szomorú eseteket is a hasábokon. Olykor humorosan megközelítve egy adott problémát. Ilyen például az egyik 1952-es számból származó cikk is, ami a téli felkészülés hiányosságait boncolgatja:
A lap többször váltott nevet, az 1950-es években Szocialista Vasútért néven jelent meg a Közlekedési Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezetének lapjaként, kéthetente.
Az 1960-as évektől Magyar Vasutas néven jelent meg a szervezett vasutas dolgozók lapjaként.
Az 1962-es első számban például megjelent egy világos, a szocializmus értékeire épülő ötéves gazdasági terv, ezzel is bevonva, érdekeltté téve a dolgozókat a teljesítésbe.
A lap kiválóan fogta össze a cégóriást, emberközeli szemlélettel nem csak a hivatalos információkat, fejlesztéseket, hiányosságokat osztotta meg, hanem kiemelte a legjobb dolgozókat, csapatokat, sőt munkaidőn kívüli programokat is ajánlott.
Például a május elsejei felvonulásokról, vagy a vasutas napokról is beszámolt, ezzel is építve az egységes „vasutas tudatot”. Tökéletesen ellátta a szakszervezet szócsövének szerepét.
A lap szerkesztőinek munkája nagy hatással volt a MÁV szervezeti kultúrájára is, amit a Vasutasok Szakszervezete ma is fontosnak tart, ezért döntött úgy, hogy online is elérhetővé teszi az archívumot.
Digitalizálási kihívások
Cégünk nyerte el a digitalizálás feladatát, és több technikai kihívással is szembesültünk.
A folyóiratok nem hagyományos újságformátumúak, hanem nagyméretű, nem szétvágható könyvek formájában voltak lefűzve. Így a lapszkenner szóba sem jöhetett.
Ezért egy speciális fotóstúdiót rendeztünk be, szórt fénnyel világítva meg az oldalakat, hogy a lehető legkevesebb árnyék vetüljön a gyűrődésekre.
Tovább nehezítette a munkát, hogy a lapok kötés közben megfeszültek, hullámosak voltak. A fényekkel sokat kellett tesztelni, hogy ne legyenek árnyékosak vagy kiégettek az oldalak – mindkettő rontja az olvashatóságot.
Végül egy mérsékelten világos fénybeállítást választottunk, ami az egységesség megteremtése mellett technikailag is jól működött.
A másik komoly kihívás az volt, hogy néhány könyv nedvességet kapott, így az oldalak átszínezték egymást – ez több helyen is rontotta az eredeti minőséget.
A befotózott anyagot utólag forgattuk, kiegyenesítettük, körbevágtuk. Minden oldalról egy-egy JPG fájl készült.
Megtisztelő volt számunkra ez a megbízás, hiszen hazánk egyik legnagyobb, legkultikusabb és gazdaságilag is meghatározó vállalatának emlékeit menthettük meg az utókornak.
Biztosak vagyunk benne, hogy sok vasutas vagy családtag örömmel fedezi majd fel magát, vagy hozzátartozóját az archívumban!
