
Egy kiállítás, amite 16x-os nagyításokat készítettünk
Májusban egy nagyon megtisztelő megbízást kaptunk a Tolna megyei Gyulaj Zrt.-től.
A környékben jól ismert erdőgazdálkodási és vadászati vállalat rendezte idén a jubileumi 150. Vándorgyűlést az Országos Erdészeti Egyesülettel közösen a csodálatos lengyeli gróf Apponyi kastélyparkban 2019. 06. 21-22. között.
Az eseményre Nagygyörgy Sándor (1933-1993) festő és fotóművész a dámvad rezervátumáról is ismert gyulaji erdőben készített fotóit is kiállították.
Az Emlékmentőt az eredeti középformátumú diák szkennelésére, retusálására és nagyméretű (70x100 cm-es) nyomtatására kérték fel.
A képeket a művész úr hagyatékát kezelő Gemenc Erdészeti és Vadászati Zrt. bocsájtotta a Vándorgyűlés szervezőinek rendelkezésére.
A munka érdekessége az volt, hogy a legnagyobb, 4800 dpi-s felbontáson szkenneltük be az eredeti felvételeket, így kb. 10.000x10.000 pixeles tűéles digitális képeket kaptunk a 6x6 cm-es diákról.
Az ilyen nagyméretű képeket poszterméretben is lehet nyomtatni, így nem volt akadály a 70x100 és 80x80 cm-es (az eredetinél mintegy 16x nagyobb) nyomatok készítése.
A fekete-fehér film kiváló minőségben őrizte meg a mintegy 40 éves felvételeket. Az egyik legidőtállóbb technológia, hiszen akár 100 éves diakockákról is hibátlan digitális másolatot lehet szkennelni.
A tartósság titka az ezüst alapanyag, ami minimálisan öregszik, ha a fotóeljárás klasszikus szabályait betartották:
- tiszta vegyszereket használtak,
- a képet gondosan hívták,
- fixálták,
- és alaposan kimosták.
A digitális képeket Canon fotónyomtatónkkal printeltük ki, ami lenyűgöző technikai teljesítményre képes:
- 110 cm (44 inch) széles, csúcsminőségű fotópapírra nyomtat,
- akár 18 m hosszú képet is kezel,
- Lucia EX 12 színű pigment tintarendszert használ (80 év színgaranciával!),
- 2400x1200 dpi felbontásra képes,
- 16 bites színkezelés: két szürke és két fekete patronnal a finom átmenetekért.
A nyomtatáshoz kiválasztott képeket egy 4 méter hosszú kompozícióba rendeztük Photoshopban, majd egyben nyomtattuk ki. A kezelése 2 emberes munka volt – egészen a vágásig.

A most kidolgozott fotók témái természetesen az erdő kincseit, vadjait és az erdőgazdálkodásban érintettek mindennapjait mutatták be, így kiváló illusztrációi voltak a jeles eseménysorozatnak.
Nagygyörgy Sándor festő- és fotóművész 1968-tól foglalkozott természetfotózással. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás előkészületei során számos híres vadászterületen alkotott – így került kapcsolatba a Tolna megyei gyulaji erdővel is.
Pályáját nagyban befolyásolta Csergezán Pál festőművész, aki gyakran szerepelt fotóin is. A természetben készült portrék többsége is neki köszönhető.
Nagygyörgy Sándor munka közben:

Fotói számos hazai és nemzetközi magazinban jelentek meg – például a Bulvár, Süni vagy Tükör című lapokban – és sok kiállításon is találkozhattunk velük.
A most digitalizált és újranyomtatott képek közül íme néhány ízelítő:


Csergezán Pál festőművész vadmalacokkal



